Gellérthegy Online klub

Gellérthegy Online klub hírei

Legnagyobb természeti ritkaságunk: a Sárga habszegfű

VÉDETT!

A Sárga habszegfű Magyarországon csak itt, a Gellérthegyen fordul elő. Nagy érték!

Jellemzők: 10-30 cm magas, fásodó tövű, évelő növény. Tőlevelei keskenyek, lándzsás-lapát alakúak, hosszan nyélbe keskenyedők, levélrózsát alkotnak. A felső levelek rövidek, szálasak. A kopasz vagy pelyhes szár 1-3 virágú, a virágok kettős bogot alkotnak. A virágcsésze csöves, 1-1.5 cm hosszú, töve felé keskenyedő, pelyhes, 10 zöld érrel. A szirmok halványsárgák, kicsípett csúcsúak. A toktermés a csúcsán 6 foggal nyílik, nyelvecskéje a toknál jóval kisebb.

Virágzás: Június-július.

Méret: 10-30cm

Élőhely: Déli kitettségű, napos, száraz, meleg, tápanyagszegény mészkő- és dolomitsziklákon. Magyarországon csak a Gellért-hegyen.

Az ország egyik legritkább növénye, amely mindössze 12-15 tő körüli példányszámban a budapesti Gellérthegy szikláin fordul elő. Társnövényei itt a fehér varjúháj és a sárga hagyma. A populáció egyedszáma évek óta változatlan. A növényt Kitaibel Pál írta le 1804-ben, al-dunai populáció alapján.
A növény kis termetű (10-30 cm magas), nem feltűnő. Levelei lándzsásak, tőlevélrózsát lakotnak.
A szár 1-2 virágú, a virágok halványsárgák, a szirmok kicsípett csúcsúak, nyíláskor-összecsukódáskor jellegzetesen pöndörödőek. Rokonaihoz hasonlóan alkonyatól hajnalig nyílik, napsütésben, nagy melegben percek alatt összepöndörödnek a szirmok.
A XIX. században a növény jóval gyakoribb volt, leírások szerint Budán romos házfalakon, kőkerítéseken is előfordult, mára csak ez a kis populáció maradt fenn, illetve az ELTE Füvészkertjében is él néhány mesterségesen szaporított példánya.

Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.