Víztározó (háború után épült)

a fürdők alagútjai

Sziklakápolna (a háború alatt a lakosság óvóhelynek használta)

a bejárat

A mai Sziklatemplom alapjául szolgáló Szent Iván barlangban már az ősember is menedéket talált, és mivel az egyik legfontosabb dunai átkelőhely is itt volt található a Gellért hegy lábánál, később is szolgált menedékhelyül. Valószínűleg maga Pest is a barlangnak köszönheti a nevét. A "kemence" jelentésű, szláv eredetű pest szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és meleg vizes tavat, vagy itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Ebből származhatott a Gellért-hegy Árpád-kori neve a Pest-hegy, majd a szemközti oldalon kialakuló település Pest neve.

A barlangban 1926-ban a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára alakították ki a Pálos Rend tagjainak adományozott sziklakápolnát. A barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el, a bejárat feletti sziklaoromra először 1936-ban állítottak keresztet. Ebben az időben épült meg a rend kolostora is a hegy dunai lábánál. A templomot 1950-ben bezárták, a barlang bejáratát betonfallal elzárták, a keresztet ledöntötték.

A templomot és a hozzá tartozó kolostort 1990-ben kapták vissza a szerzetesek, a betonfal lebontására és a templom újraszentelésére 1992-ben, az új kereszt állítására 2001-ben került sor. A külső (a régi Szent Iván) barlangba lépve a lourdes-i Szent Szűz szobrát találjuk. A bejárattal szemben, a régi kórus fölött a rendalapító Boldog Özséb szobra áll, a bal oldalon Mindszenty József bíboros reliefje, jobbra pedig Remete Szt. Pál Prágában őrzött ereklyetartójának másolata található. A külső barlangból egy alagútszerű folyosón juthatunk a mélyebben fekvő, mesterségesen kialakított templomrészbe. Ide belépve az első, amit észreveszünk a kellemes hőmérséklet, mely télen-nyáron 20 °C körül van a hegy melegvizű forrásainak köszönhetően. A templomot Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel, ezért is találhatjuk meg nem sokkal a bejárat után a Szűzanya Szent Koronával ékesített szobrát.

A templom szentségháza, tabernákuluma a thot-hegyi kopt szentély méretazonos fotómásolata, e fölött található a Pálos rend névadó szentjének, Remete Szent Pálnak a csontereklyéje. Tovább haladva a lengyel kápolnához jut el a látogató. Az itt található oltárt a lengyel uralkodóház jelvényéből, a Jagelló-sasból alakították ki, a kápolna korlátján a lengyel és a magyar címer fogja közre a szerzetesrend címerét. Ismét tovább haladva juthatunk a templom főhajójába, ahol a feszülten és a főoltáron kívül a főoltárral szemben állva, a bal oldali boltíves nyílás mögött Szent Gellért domborművét láthatjuk.

A Gellérthegyen két nagyobb objektum található:

Citadella és bunker

Ez egy három szintes légvédelmi vezetési pont és óvóhely a Citadellában. Ebből múzeum lett, két szintet ki is takarítottak és látogatható. Ezt a Citadellában lévő német és magyar csapatok használták.

Sziklaközpont (légiirányítás) , ez a legérdekesebb objektum , a háborúban és egészen 2000-ig a magyar légtérben közlekedő gépek irányításának központja ként szolgált. Már régen leszerelték , a hozzá kapcsolódó alagutakban ma a Magyar Telekom faxközpontja található.

A Sziklaközpont a közelmúltig szigorúan titkos objektumnak számított a Kis-Gellért-hegy alatt.

A 1939. évi II. törvénycikk, az új Honvédelmi törvény 131-140. és 235. paragrafusa szabályozta a légoltalom és légvédelem feladatait. Rögzítette, hogy a honi légvédelem szervezése, vezetése és ellenõrzése a Honvédelmi Miniszter feladata, aki ezt az Országos légvédelmi parancsnokon keresztül végzi.

A Honvédelmi Minisztert felhatalmazta szükség esetén a "honi légvédelmi készültség" elrendelésére, ami a légvédelem és légoltalom minden szervezetének készenlétbe helyezését és tartását jelentette. Az országos légvédelem honi vadászrepülõk, honi légvédelmi tüzérség és a légoltalom - vezetése a Gellért-hegyen elkészült "Sziklaközpont"-ból történt.

A Szikalközpontból irányították a háború alatt az ország légvédelmét és szervezték a vadászok irányítását is, a németekkel is együttműködve.
A háború után is megmaradt országos légvédelmi központnak:
A magyar légi figyelő- és jelzőrendszer megteremtése 1948. október 1-jével, az Országos Légvédelmi Központ (ORLÉKÖZ) hadrendbe állításával megkezdődött. Helyileg a "Sziklaközpont"-ban, a Kis Gellérthegy alatt helyezték el, s műszaki munkálatai 1949 szeptemberében befejeződtek.

Alagút kötötte össze a Sas-hegyet , a Szikla-központot és a Citadellát.

Az alagutak egy része feledésbe merült, vagy még a háború alatt megsérült, mivel szükség sem volt rájuk, ezért mára nem lehet tudni , hogy merre futhatnak , csak feltételezett nyomvonalak vannak. Építkezések során néha történtek beszakadások, de ezeket betömték és a továbbiakban nem foglalkoztak velük.

Ma ezek a helyiségek és folyosók raktárakként funkcionálnak és a barlangokhoz vezető járatokat többnyire lefalazták.