A város tüdeje, mondhatnánk képzavarral élve, ahogy a 80.000 m3 kapacitású víztározó alaprajzára tekintünk. A két hatalmas szárnyat egy hosszú alagút köti össze a hegy belsejében található kisebb tárolókkal. A föld alatti létesítményt bárki megcsodálhatja.

Az ulámbátori polgármester és küldöttsége igencsak elcsodálkozott néhány éve, amikor kívánsága szerint ellátogatott a gellérthegyi víztározóba. Az óriási vízmennyiség mellett leginkább az nyûgözte le a mongol városatyát, hogy itt minden automatizált.

Utazás a Gellért-hegyben

A Gellért fürdõ elõcsarnokában a legkülönbözõbb nyelvek keverednek nagyvilági zsongással, a turistacsoportok hosszú sorokban várakoznak a bejáratnál. Az aranyozott lámpák, vöröses márványfal mellett kisebb ajtón jutunk a lifthez, amely a fürdõ alagsorába visz. Szûk, téglaboltozatú alagúton haladunk lefelé. Fejünket enyhén oldalra billentve megállapítjuk, hogy nyolcvanöt éve, amikor a fürdõ épült, sokkal alacsonyabbak lehettek az emberek.

Az orrunkig sem látunk, a forró pára olyan erõvel csap az arcunkba, mintha gõzfürdõben lennénk.

 Víztározó (háború után épült)

a fürdők alagútjai

Sziklakápolna (a háború alatt a lakosság óvóhelynek használta)

a bejárat

A mai Sziklatemplom alapjául szolgáló Szent Iván barlangban már az ősember is menedéket talált, és mivel az egyik legfontosabb dunai átkelőhely is itt volt található a Gellért hegy lábánál, később is szolgált menedékhelyül. Valószínűleg maga Pest is a barlangnak köszönheti a nevét.

INTERNETEZZÜNK EGYÜTT MÁRCIUS 4.-én!

Magyarországon először idén rendezzük meg a Telecenter Europe Operatív Bizottságával közösen a Get Online Day- t, vagyis a „Internetezzünk! – Napot.

Az Újbudai Teleházban az alábbi programok voltak ezen a napon.

9 - 10   Levelezés, telefonálás begyakorlása a számítógépen

10-11   Online közösségi élet Újbudán. Hogyan kapcsolódhatok be én is?

11-12   Biztonságos internetezés feltételei.

Mit jelent vajon az, hogy kulturális szegénység? Nem jut pénz kultúrára, vagy egyszerűen szegényes a kulturális élet? Mindkét értelmezés szóba került a TEMI Fővárosi Művelődési Háza közművelődési szakmai konferenciáján.

A konferencia célja nemcsak a probléma felvetés volt, hanem a megoldási javaslatok feltérképezése is. Így mutatkozhattak be olyan projektek, amelyek valamilyen szofisztikált kulturális missziót valósítanak meg például a kortárs zeneművészet népszerűsítése, vagy a leszakadó rétegek oktatása területén.

A Váralja Szövetség a kollektív műemlékvédelem bevezetése mellett aláírásgyűjtésbe kezdett, mely első napja a magyar kultúra emléknapja jegyében tartott kulturális estjük volt. Ünnepélyes keretek között indították ott el azt a petíciót, amelyre  a lelkes szervezők összesen 10 ezer aláírást várnak.

Az aláírásgyűjtés "hagyományos", tehát papír-alapú, így ezúttal az interneten nem lehet csatlakozni hozzá. A kiáltvány címzettje az Országgyűlésen kívül a Kulturális örökségvédelmi Hivatal (KÖH), továbbá Sólyom László, a Magyar Köztársaság Elnöke.

Az eseményt megrendező, főként lelkes fiatalokból álló Váralja Szövetség beszámolója:

Teljesen megtöltötte a Szent Margit Gimnázium Dísztermét január 16-án a magyar kultúra napja jegyében megtartott kulturális estünk. A rendezvény meghívott előadói Kubik Anna színművész, Koltay Gábor filmrendező és Makovecz Imre építész voltak. A rendezvény után aláírásgyűjtésbe kezdtünk a kollektív műemlékvédelem bevezetéséért, amely kezdeményezés szintén nagy sikert aratott.

A Váralja Szövetség 2010. január 16-án - szombati napon - 17 órától a budai Szent Margit Gimnáziumban tartotta a magyar kultúra napja alkalmából szervezett estjét. A rendezvény meghívott előadói: Kubik Anna színművész, Koltay Gábor filmrendező és Makovecz Imre építész volt. A rendezvény után aláírásgyűjtés volt a kollektív műemlékvédelem bevezetéséért.

Január 22-ét, a Himnusz megírása napját a magyar kultúra napjaként tartja számon a magyarság.