Rudas Gyógyfürdő

Egyik legkedvesebb időtöltésem volt az elmúlt években a Rudas Gyógyfürdő gőzfürdőjében tölteni minden hónap első keddjének hajnalát. Az idők folyamán egy kis társaságot sikerült is meggyőznöm a hajnali ötkori kelés örömeiről, így ezek a hajnali órák kellemes beszélgetéseknek adtak teret, elsősorban matematikáról és logikáról - a "kemény magba" ugyanis magamon kívül Bánn Ricsit és Henk Csabát lehetett sorolni. A fürdőről összeszedtem némi hasznos információt, és magam is biggyesztettem hozzá; az egyveleget etikátlan módon mindenféle szerzői hivatkozások nélkül alant olvashatod.

Hogyan fürödjünk a Rudas fürdőben?

A különböző hőmérsékletű medencék adekvát sorrendje heves viták tárgyát képezi. Én a következő kört fogadom el autentikusként: a fürdést megelőző zuhanyozást követően lazuljunk el kissé a központi, 36°C-os medencében; miután kellően elkényelmesedtünk, tartózkodásunk egyetlen kellemetlen pillanata, a 28°C-os medencével való rövid ismerkedést követően kényelmes tempóban keressük fel a 30°C-os, a 33°C-os és rövid időre a 42°C-os sarokfürdőt. Ezután: gőzfürdő, hátsó 16°C-os víz, 42°C-os, 28°C-os (ha van még időnk: ismét gőzfürdő, 16°C, 42°C, 28°C). Végezetül tetszés szerint töltsük maradék időnket a központi medencében, vagy ha szükségünk van frissességünk megőrzésére, a 28°C-os illetve 30°C-os vízben. A fürdőzést rövid zuhannyal és 10-15 perc heverészéssel zárhatjuk.

Adatok:

Cím: Rudas gyógyfürdő, 1013 Budapest, Döbrentei tér 9. Tel.: 356-1322

Árkategória: 1000HUF / másfél óra, de senki nem fog megszólni, ha kissé tovább maradsz.

Nyitvatartás:

H-P   06-19

Sz    06-13

V     zárva

Gyógyászati szolgáltatások:

Ivókúra, fogínyzuhany, kádfürdő, masszázs, orvosi masszázs, súlyhúzásos ágykezelés,

víz alatti sugármasszázs

Gyógyászati javallatok:

Emésztőrendszeri és epebántalmak, anyagcserezavarok, idegrendszeri betegségek, testi, szellemi kimerültség, légzőrendszer megbetegedései

Gyógyvíz/gáz ásványi összetétele:

Kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, kloridos, keserű (szulfátos), radioaktív

Rudas Ivókút Juventus gyógyvíz kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos, radioaktív, alkáliákat és jelentős mennyiségben fluoridot is tartalmazó gyógyvíz.
Gyógyjavallata csökkentett savelválasztással járó idült gyomorhurut, vesemedence és a húgyutak idült gyulladásai, a köszvényes anyagcserezavar befolyásolása, a vesekőbetegség egyes formái, vérkeringési zavarok, érelmeszesedés, a nők változókori panaszainak enyhítése a szervezet korai öregedése ellen alkalmazásra.

Ugyanitt az Attila gyógyvíz kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos, kloridos, radioaktív, alkáliákat és jelentős mennyiségben fluoridot is tartalmazó gyógyvíz, amelyet idült gyomorhurut, idült gyomorfekély, idült bélhurut, a légzőszerv idült hurutjai esetén illetve a csontrendszer mészhiánnyal járó állapotainak megelőzése és kezelése céljából javasolnak.

A Rudas fürdő Hungária gyógyvíz kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos, kloridos, radioaktív, alkáliákat és jelentős mennyiségben fluoridot is tartalmazó gyógyvíz, javallatai: gyomorsav túltengés, fokozott savelválasztással járó idült gyomorhurut, a csontrendszer mészhiánnyal járó állapotainak megelőzése és kezelése esetén.
Az egyszeri ajánlott adag: 300-500 ml.

(A radioaktivitástól nem kell túlzottan megijedni. Idézzük a Fizikai Szemle 1994/6 számában olvasható "Radon a Rudas-fürdő légterében" c. cikk egyik következtetését: "A helyiségekben mért átlagos radon-koncentráció alapján a dolgozókra számított WLM-expozíció és sugárterhelés nem haladja meg a jelenleg érvényes MSZ-62/1-1989 szabványban meghatározott korlátot. A látogatók és páciensek becsült WLM-expozíciója és sugárterhelése a masszázs-részlegben dolgozókénál csaknem egy nagyságrenddel kisebb. Emellett figyelembe veendő, hogy a munkahelyi sugárterheléssel szemben a radontól eredő lakossági (ebbe a körbe tartoznak a látogatók és páciensek) sugárterhelés jelenleg még nem tartozik a dóziskorlátozási rendszer hatálya alá.")

Gayinfo

A keresők által kidobott magyar és angol gaysite-ok egybehangzó véleménye szerint"definetly not gay location". Szintén innen származó infok alapján fiú-fiú ismerkedési célzat esetén elsősorban a Király fürdőt és a Palatinus strandfürdőt, kisebbrészt a Gellért fürdőt és a Csillaghegyi fedetlen uszodát ajánlhatom. (A Széchenyi gyógyfürdőről a különböző források különféleképpen nyilatkoznak.)

A Rudas fürdő története napjainkig:

A ránk maradt, még üzemelõ török fürdõk közül a legjelentõsebb a Rudas fürdõ. A kutatások megállapították, hogy itt a török idõk elõtt már fürdõ állott. Az 1937-es újjáépítéskor megtalálták egy korai medence nyomait is. A feltárások valószínûsítik, hogy a fürdõ már a török hódoltság elõtt létezett – ám igen egyszerû kivitelben – mint a kalocsai érsek, de leginkább Buda város tulajdona. Nagyobb arányú fejlõdése azonban csak a török hódoltság alatt indult meg.

A köztudatban sokáig úgy tartották, hogy 1556-ban Szokoli Musztafa indította meg az építkezést. A legvalószínûbb azonban, hogy Ali a korábbi budai pasa 1556-ban kezdeményezte a fürdõ kisebb arányú javítgatását, amit Mohamed folytatott, majd a még mindég rossz állapotban levõ fürdõt Szokoli Musztafa csodálatos, keleti ízlésvilággal újjávarázsolta.

A fürdõ elsõ pontosabb leírását a bécsi levéltárban levõ, 1597-bõl származó kéziratban találhatjuk, amelyben szerepel, hogy „a fürdõ sok gonosz betegség ellen volt sikerrel alkalmazható”. A vetkezés egy kupolás helyiségben történt, ott õrizték a ruhákat, s ugyancsak kupolás helyiségben volt a nagy medence, körülötte hat cella csapokkal, melyekbõl ömlött a víz. Istvánffy Miklós leírásában (1598) szerepel, hogy az akkor Musztafa-fürdõnek nevezett fürdõ kupolája ólommal fedett, rajta üveg ablakok. A fürdõhöz tartozó kisebb forrás (a mai Hungária forrás) mellett derviskolostor állott.

Evlia Cselebi török utazó 1660–64 között járt Budán. A fürdõ neve akkor "Zöld oszlopos fürdõ" (Jesil direkli illidzse) volt, mert a nagy medence fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld volt. A nyolc boltív alatt ugyanannyi rituális fürdõ (hanefi) volt elhelyezve. A fürdõ nevének eredete máig tisztázatlan, bizonyos vélemények szerint a vendégeket Pestrõl átszállító komp rúdjára utal, más kutatók – például dr. Johanovics Pál a Budai notesz c. munkájában – délszláv etimológiát sejtenek a szó mögött, a ruda (bánya) délszláv kifejezést, ami megfelel a Mineralbad német megnevezésnek. A ruda szó e feltételezés szerint késõbb kapta meg a magyar -as képzõt. (A hévízfürdőket törökül, de a balkáni szláv nyelveken is ilidzsének mondják. A tabáni szerbek és bosnyákok Rudna-ilidzsének nevezték el fürdőnket. A rudna-ból ered a ruda főnév, amely a délszláv nyelvben bányát, szóösszetételeiben pedig ásványt, ásványost (Mineral) jelöl. Rudna ilidzse annyit jelent tehát, mint ásványvízfürdő, Mineralbad. Ebből a Rudna ilidzséből keletkezett német közvetítéssel a mai Rudas fürdő neve.)

Brown, angol utazó 1660-1664 között többször tartózkodott Budán. Leírásaiban érdekesen érzékelteti az itteni fürdõéletet. „A fürdõben szedik le a törökök testükrõl valami étetõszerrel a szõrt, még a fejük tetejérõl is leszedik a hajat, csak a szakállat, és a fiatalok a bajuszt hagyják meg. Fürdés közben a fürdõszolgákkal a testüket végigdörzsöltetik, mégpedig kefével, sõt vannak olyanok, akiket a fürdõs hideg vízzel ösztönöz végig. Délelõtt férfiak, délután nõk fürdenek.”

A török uralom alatt alakult ki tehát a mai Rudas-fürdõ központja, a török fürdõ nyolc oszloptól tartott kupolája alatt nyolcszögletes medencével.

Az 1686-os felszabadító ostromot a Rudas fürdõ viszonylag épségben vészelte át. I. Lipót a töröktõl visszafoglalt területeket, így a budai fürdõt is kincstári tulajdonnak tekintette, de 1703-ban Buda városának adta, mely a mai napig a fõváros kezelésében van (lásd itt). 1711-ben épült fel a mai Erzsébet híd táján a repülõhíd, melyrõl a fürdõ a "Bruckbad" nevet kapta. 1715–1831 között számos fejlesztõ, bõvítõ átépítés történt, ezek nem érintették a fürdõ török kori magját. Kisebb-nagyobb fogadók is létesültek körülötte, a terület 19. század elején már a fõváros elõkelõ közönségének találkozó helyévé lett. (A társasági életet érzékeltetendő idézzük fel az állítólagos feliratot, amelyet az 1800-as évek elején olvashatott a fürdő falán az arra érdemes: "Für unfruchtbare Frauen / Sind die Bäder die beste! / Was tun nicht die Bäder, / Das tun die Gäste..." - hozzávetõleges magyar fordításban: Ha tán az asszony meddõ, / Használ majd ez a fürdõ! / Ha nem lesz eredménye: / Besegít egy vendége...) A fürdõ és Pest között rendszeres hajóáratok és társaskocsi bonyolította a forgalmat. A fürdõépület megújítása egyre sürgetõbbé vált.

Az építkezés 1880-tól indult meg, a gõzfürdõ még ebben az évben megnyílt, de a végleges átalakítás csak 1883-ban fejezõdött be. Ekkor csatolták a törökfürdõ sarokmedencéit a gõzfürdõhöz, s ekkor bontották le a fürdõt övezõ kõfalakat.

1896-ban nyílt meg az uszoda, melynek látogatottsága igen alacsony volt, mivel azt a férfiak és nõk csak külön-külön vehették igénybe. (Csak 1930-ban vezették be az együttes igénybevétel lehetõségét.)

Az uszoda felett a tetõteraszon 1931-ben napozókat alakítottak ki, melyrõl gyönyörû kilátás nyílt a Dunára és a Gellért-hegy szikláira. Ez idõ tájra esett, hogy a fürdõt hivatalosan gyógyfürdõvé minõsítették, a fürdõ e jellegének kidomborítása céljából is orvosi kezelõ helyiségeket, állandó orvosi felügyeletet kapott. Bevezették a diatermia, histamin, galván, farád, négyrekeszes villany-fürdõ, sollux és kvarcfény kezeléseket, s a létesítmény 21 kádfürdõvel, 23 szobás szállodai résszel bõvült 1937-re. A Rudas-fürdõ forrásai és kútjai vizüket közvetlenül a dolomitrétegbõl nyerik. A források vizének hõmérséklete 35-42°C.

A fürdõ vízellátásának alapját a század elsõ harmadáig a természetes források jelentették. Az 1930-as években tértek át a fúrt kutakból történõ víznyerésre. Közelében 21 melegvizű forrás van, közülük a legnagyobbak: Árpád I. II. II. (42 C°), Beatrix (39 C°), Mátyás (42-43 C°), Hygieia és Diana (35 C°), Gül Baba (42 C°), Török (42 C°), Kossuth (41 C°), Kara Musztafa (42,8 C°), Rákóczi (41,8 C°). A források közül a török kori gőzfürdőt, a Kossuth, a Kara Musztafa-, a Rákóczi- és a Török forrás, az uszodákat a Hygieia- és a Diána-forrás táplálja, az ivóvízcsarnokban az Attila- és a Juventus-forrás vize iható.

A Rudas Gyógyfürdõ hévizcsoportja a közepesen rádioaktív, nátriumot és kalciumot tartalmazó, kalcium-, magnézium- hidrokarbonátos, szulfátos és kloridos ásványvizek közé sorolható, fluorid tartama is jelentõs.

A gyógyvíz kiválóan alkalmas az izületek degeneratív betegségeinek, idült- és félheveny izületi gyulladások, porckorongsérv, idegzsábák, csontrendszer mészhiányos állapotának gyógyítására.

Ivókúra formájában bélrendszer, epeutak, légzõszervek idült, hurutos betegségeinél vált be e gyógyvíz, de idegnyugtató és vérképzés serkentõ hatása is elismert. 1924 óta építették ki a Hungária-forrást, majd 1932-tõl az Attila és Juventus források vizét is alkalmazták ivókúrára.

A második világháború sok kárt okozott a fürdõben, de lényegében historikus értékes magja megkímélt maradt. A második világháború után 1946-ban nyílt újra lehetõség az ivókúrázásra, az Attila és Juventus forrásoknál – a Hungária forrás vize csak késõbb volt iható. A jelenlegi ivócsarnok 1965 júniusában fogadta az elsõ látogatókat. Az 1950-es évektõl napjainkig számos modernizálásra, bõvítésre, korszerûsítésre került sor, mely munkákat a Mûemlék Felügyelõséggel egyeztetve végezték.

Jelenlegi állapotában a gőzfürdő középpontjában nyolcszögű, több lépcsős medence van, amely fölött a kupolát a medence sarkain álló, összesen nyolc oszlopon nyugvó csúcsíves hevederek tartják; a gőzfürdőben ezen túlmenően öt különböző hőmérsékletű medence, forró lég- és gőzkamrák, valamint rádiumos kádfürdők vannak. A kupola teret – ugyancsak nyolcszögben futó folyosó veszi körül. A sarkokban gazdagon tagolt sztalaktit-boltozatok vannak. A kupolát több sorban elhelyezkedő, kis nyolcszög keresztmetszetű felülvilágító nyílások törik át. Az emeleti szinten komplex fizioterápiás osztály (nappali kórház) is működik; összesen napi 2000 fürdőző kiszolgálására alkalmas.

Ha jártál már ebben a fürdőben, írd ide élményeidet!