Szeretettel köszöntelek a Gellérthegy Online klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gellérthegy Online klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gellérthegy Online klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gellérthegy Online klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gellérthegy Online klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gellérthegy Online klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gellérthegy Online klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gellérthegy Online klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A meg nem épült Budapest: Gellért-hegyi tervek
A Gellért-hegy
beépítésének történetében a legfontosabb évszám 1852 - a levert
forradalom után a rebellis magyarokat ellenőrizendő ekkor épült meg a
Citadella. A kiegyezés (1867) hozta el azt a politikai klímát, amely a
lehetővé tette, hogy a változtatásról reális alapokon lehessen
álmodozni.
Korábban már
Széchenyi Istvánnak is voltak beépítési tervei a hegy tetjére, ezeket
1871-ben fia, Ödön "melegíti fel": egy Pantheon vagy Walhalla-szerű
épületet emeltetett volna a közelgő ezredéves évforulóra a Citadella
helyére. Az ez évben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kiírt
pályázaton Feszl Frigyes is hasonló témájú tervet nyújtott be. Feltűnő
a hasonlóság ezen terv és a Hősök terén álló, megvalósult építmény
között: kör alaprajzú oszlopos építmény, a tetején lovasszoborral, a
lábazati részen a négy égtáj felé vágtató ló látható a rajzokon (ld.
kép).
A
megvalósulás már szerényebb volt: egy nagyobb fásítás történt meg
1873-ban. 1894-ben a Citadella a főváros tulajdonába kerül, de nem
bontják le, csak néhány fal átvágása történik meg.
Willheim Adolf terve
szerint a nemzeti történelemnek emléket állító pantheon épült volna a
hegy tetejére. A központi alak egy kolosszális Hungária-szobor lett
volna, akinek a kezében tartott fáklyáról, illetve a diadémjáról áradt
volna a villamos fény Pestre és Budára.
A
Gellért-rakpartnál egy kicsit szűkössé válik az út - ez ma is látható,
tapasztalható. Ezt kívánta enyhíteni Zielinszky Szilárd alagút terve
(ld. kép). A villamos alagút a Gellért és a Rudas fürdő összeköttetését
is magára vállalta volna.
1898-ban Ferenc
József 10 szobrot adományozott Magyarországnak, köztük egy Gellért
szobrot is. E szobor elkészítésére Jankovics Béla kapott megbízást. A
szobrot a vértanúság hegyén kívánták elhelyezni. A szobor telepítésére,
elhelyezésének kidolgozására pályázatot írtak ki. Az első helyezett
Kallina Mór és Árkay Aladár pályázata lett. Második helyezett Alpár
Ignác pályaműve lett.
1902-03-ban,
még hallgatóként Medgyasszay Istán is tervezett a Gellért-hegy
tetejére, méghozzá egy első Nemzeti Pantheont. A terv központi eleme a
hegytetőn elhelyezkedő monumentális épület, amelyhez reprezentatív
rámpák vezetnek fel két oldalról. A rámpák mellett egy felvonón is fel
lehetett volna jutni a hegytetőre. A központi csarnokba két előcsarnok
vezetett volna, ehhez két oldalt csatlakoztak volna a további
helyiségek, a nemzet nagyjainak emléket állító galériák. A kupola
formáját pedig a Szent Korona alakja határozta volna meg. A terv a
Művészeti Akadémia Gundel-díját nyerte el. 1906-ban, a terv
átdolgozásakor javasolta, hogy a Feszty-körképet is itt helyezzék el.
A
Medgyasszay-féle terv megvalósulása helyett a törtenelem két
világháborút hozott. A hely építészetét a második világháború után
ismét a hadsereg határozta meg: 1947-ben avatták fel a felszabadulás
emlékművét, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrát. 1991-ben a teljes
elbontást követelők hallatták hangjukat, ám végül csak a szoborcsoport
demilitarizálása történt meg: a katonaszobor elkerült a Szoborparkba,
maga a Szabadság-szobor azonban megmaradt.
Források:
http://hvg.hu/itthon/20070415_walhalla_szechenyi_gellert_hegy_udvlelde.aspx
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Ilyen lesz a Móricz Zsigmond körtér! Megszületett a nyertes építészeti terv a Gomba beépítéséről