Rudas ivócsarnok az Erzsébet-híd budai hídfőjénél

A modern gyógyító eljárások mellett méltánytalanul háttérbe szorult egy olyan természetes gyógymód, amely sok évszázados múltra tekinthet vissza: az ivókúra, vagyis az ásványi anyagban kiemelkedően gazdag forrásvizek terápiás fogyasztása.

Ivókúrán a beteg kis kortyokban, séta közben fogyasztja el az előírt mennyiséget. A kúrát orvos írja elő, átlagosan négy hétig tart, legtöbbször negyven-ötven fokos vízzel végzik. Fürdőorvosi tanácsadást a főváros több fürdőjében vehetnek igénybe a betegek, így pl. a Rudas, a Gellért gyógyfürdőben is van rendelés.

„Ha nem lennének jobbak a vizek, mint az orvosok, mindannyian elvesznénk" - írta Arany János rímes sorokban németül Karlsbadban (Karlovy Vary), ahol 1869-től kezdve hét nyáron át kúráltatta epebántalmait. Az ivókúra visszaadta életkedvét, sok verset fordított ez idő tájt, és a gyógyvízről a Toldi szerelme című elbeszélő költeményében is megemlékezett, magát is beírva a sorok közé („S ha valaha célhoz bír jutni ez ének:/ Köszöni e forrás csuda hévvizének.").

Az idézetet előszeretettel használja előadásaiban Dr. Gyarmati Noémi, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház belgyógyász és fizioterápiás szakorvosa, s hatására mindig felélénkül a hallgatóság. Szellemes kis fricska ez, de jó, ha hozzátesszük: a gyógyvizek orvosi javallat nélküli használata, azaz az öngyógyítás - különösen ivókúrában - nem javasolt. Mert, amit megiszunk, az mindenképpen a gyomorba kerül, és ott fel is szívódik. A gyógyvízzel az emésztőrendszerbe került ásványi anyagok, nyomelemek hatása hangsúlyos, már csak ezért is érdemes ezzel óvatosan élni.

A balneológus szakember példák sorát említi arra, hogy még az sem mindegy, mikor isszuk ugyanazt. A Mira vizet például, amennyiben fogyókúrára használjuk, étkezés után célszerű fogyasztani, ha viszont epepangásra, emésztés megsegítésére írja elő az orvos, általában egy órával az étkezés előtt, lassú kortyokban kell meginni. Más: a szulfátos gyógyvíz csapvízzel hígítva már egy-két órán belül hashajtó, de ha eredeti töménységében fogyasztjuk, akkor ugyanerre fél napig kell várni. Vagy: a hólyaghurutra általában véve kiváló az alkálikus Salvus víz, kivéve, ha azt Coli baktérium okozta, mert akkor teljességgel hatástalan. És még örülhetünk neki, hogy csak az. Mert amíg az adott gyógyvíz egyes tünetcsoportokra jótékonyan hat, addig mindegyiknek megvan a maga ellenjavallata, kontraindikációja.



Hála az égnek, ezek a vizek általában kellemetlen ízűek, s ez távol tartja az embereket a túlfogyasztástól. „Úgy kezelendő a gyógyvíz, mint az orvosság. Csakis orvos írhatja elő, és a fogyasztásával kapcsolatos utasításokat szigorúan be kell tartani, ez esetben az ivókúra igen hatásos gyógymód" - mondja Dr. Gyarmati Noémi. Megtapasztalták ezt a nagyszüleink, és az utóbbi évtizedekben tudományos kutatások is bizonyítják. Most már csak újra fel kellene fedezni.
Ideálisan a forrásnál érdemes fogyasztani, mégpedig a fürdőkúra kiegészítéseként. Igaz, nem mindegyik gyógyvizet szokás fürdésre használni. És az is igaz, eme vizek tekintélyes részét lehet palackozni is (mert megőrzi tulajdonságait), ez esetben otthon is ihatók.

Ez konkrétan a hévízi kénes vízre viszont nem áll, mert csekély mennyiségben radioaktív sugarakat is tartalmaz, amelyek viszont 3-4 nap alatt lebomlanak, így a hévízi gyógyvíz palackjai igencsak rövid szavatossági idejűek lennének. Persze, a 22 ezer évesre becsült gyógytó - a világ legnagyobb természetes termáltavának vize - ettől még hetekkel aztán, hogy valamelyik forráskútjánál csapoltunk belőle, sok elváltozást nem szenved; de az a víz már nem ugyanaz, ezért sem palackozzák. A radonnal kapcsolatban pedig fontos elmondani, hogy az ismételt és korszerű mérések szerint ez semminemű károsító tulajdonsággal nem bír, a háttérsugárzáshoz viszonyítva is elenyésző mennyiségű sugárzás a sejtek működését, életképességét nem hogy nem rontja, hanem javítja.

Az ivókúrák üdvözítő hatása azzal kezdődik, hogy általuk eleve megnő a folyadékbevitel, ami önmagában hasznos, átmosó, tisztító jellegű. Mivel a gyógyvízből - kúraszerűen, 2-4 héten át - általában naponta négy részletben, testsúly kilogrammonként mintegy 15 ml-t célszerű fogyasztani, ez egy 70 kg-os ember esetében több mint napi 1 liter plusz gyógyvíz megivását jelenti. Az optimális felszívódás érdekében a folyadékot ajánlatos sétálgatás közben, lassú kortyokban, testhőmérséklethez közeli, vagy kicsit magasabb, de indifferens hőfokon fogyasztani, és még arra is vannak kutatások, hogy a járóképtelenek esetében melyik oldalon fekve hatásosabb a megivásuk.

A gyógyvíz hidegen, vagy kifejezetten melegen való fogyasztása további, hozzáadódó hatásokkal jár, az előbbire fokozódik a bélmozgás, ami puffadást okozhat, az utóbbi görcsoldó, növeli a gyomornedv elválasztást és csökkenti a bélmozgást.

Felmerül a kérdés, miért érdemes gyógyvízzel magukhoz venni a hiányzó ásványi anyagokat, amikor azok tablettában is kaphatók. Nos, mert a természetes anyagok, gyógymódok sokkal kívánatosabb és komplexebb hatást nyújtanak a szervezetnek.

A ivókút a fedett fürdő 1968-as átadása óta áll a vendégek rendelkezésére. Tehát amióta áll az Ybl-díjas Kun Attila és Legány Zoltán által tervezett épület, van honnét poharukba öntsenek a vendégek. Az előtérben lévő kút jelenleg kissé elhanyagolt, még csak pohár sincs a környékén, s nem is csordogál belőle folyamatosan a víz, ahogy az üdvös lenne (hogy megakadályozza a csőben a mikroorganizmusok elszaporodását), de aki kellően felkészült, s visz magával poharat, palackot, az ingyen megeresztheti magának a két csap valamelyikét. A vízre egyébként nem lehet panasz, a doktornő elmondása szerint a minőségét folyamatosan ellenőrzik. És megtudjuk azt is, a felújítási munkálatok során reményeik szerint eljutnak majd az ivókút átalakításához, sőt, egy tisztességes ivócsarnok kialakításához is.

A hévízi kénes gyógyvíz ivókúraként való használatáról Dr. Gyarmati Noémi az alábbiakat mondja: „Sikerrel alkalmazható bélműködés és gyomorsav-képződés fokozására, idült bélgyulladás, székrekedés vagy aranyér esetén. Enyhíti az epebántalmakat, segíti a légúti hurutok gyógyulását. Radon tartalmának köszönhetően fájdalomcsillapításra is alkalmas. Továbbá, nem ivókúraként, de idült szájnyálkahártya-gyulladás esetén öblögetésre is jó eredménnyel alkalmazható."
A hasonló kénes gyógyvizek közül ivókúraként ismertebb a parádi, ahol már 1827-ben építettek ivócsarnokot, s amelynek a kék címkés palackozott gyógyvize a fentieken túl a száj, nyálkahártya és fogíny idült betegségében is eredményesen alkalmazható. (A cég honlapján többen versben magasztalják - ha nem is Arany János szinten - a Csevice forrás vizét, pl.: Ön körül most mélabú leng,/ gyomorsava megint túlteng./ A megoldás nem lehet kétes,/ gyógyvize a Parádi kénes.)

Természetesen, mint minden gyógyvíznek, ennek is vannak ellenjavallatai, így a kénes víz fogyasztása kerülendő heveny máj- és epeút-gyulladás, valamint fokozott pajzsmirigyműködés esetén.
Hévízen, sőt Zala megyében az első gyógykutat a jelenlegi Hunguest Hotel Helios területén fúrták, s a 45 ezer négyzetméteres parkban fekvő spa és wellness szálloda ma is erőteljesen épít az 5 kútjára. Napi 250 m3 gyógyvizet hoznak fel, amiből más hoteleknek is át tudnak adni, de természetesen elsősorban a saját vendégkörüket szolgálják ki.

Joós Adél igazgató irányítása mellett a házban a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak az ivókúrára, a folyadékkal való megelőzésre, gyógyításra. Mint mondja, reggelente ő maga is megiszik egy pohárral az épületben lévő mozaikcsempés, örökké csordogáló kis kút vizéből, amelyből a vendégek tekintélyes mennyiséget - átlagban napi 42 litert! - fogyasztanak. A kút fölött több nyelven olvasható a víz összetétele (lsd. külön), illetve az ellenjavallatok. És az is természetes, hogy a forrásvíz mellett higiénikus, eldobható poháradagoló van. Az elsősorban két hétre, kúrakezelésekre érkező vendégeket a ház saját orvosai vizsgálják meg, s az igazgatónő szerint náluk szinte minden kezelés elérhető, amit a 800 méterre lévő kórház nyújtani tud. Van olyan törzsvendégük, aki napi másfél liter gyógyvizet ivott három egymást követő év két-kéthetes kúráin, aminek hatására eltűnt a köszvénye (legalább is a tünetei).

A gyógyvíz fogyasztása természetesen ingyenes, és itt is jellemző, hogy a vendégek távozáskor hazavisznek belőle. E mellett mindennap más-más gyógyteát szolgálnak fel a fürdőrészlegen (ott jártunkkor épp csipkebogyó teát ittak csészeszám az emberek).

A nem túl távoli jövőben lesz egy izgalmas, egyelőre még titokzatos harmadik ága is a vízzel való terápiának. Meghagyva Joós Adélnak a hír önálló bejelentését, hadd sejtessünk csak annyit, aki olvasta Masaru Emoto: A víz rejtett bölcsessége című könyvét (Édesvíz Kiadó, 2006), elsőként üdvözli majd az újdonságot.

A kénes vizek mellett a gyógyvizeknek további nyolc csoportja ismert (lsd. lentebb), ezek közül itt - így böjt és tisztítókúrák idején - a glaubersós keserűvizet, és az ezzel kapcsolatos kutatási eredményeket taglaljuk bővebben.

A legismertebb ilyen hazai gyógyvizet az 1920-as évek elején találták Jászkarajenő határában, s Mira névre keresztelték. Ez a forrásvíz elsősorban epehajtó tulajdonságáról ismert, ezen túl átmossa a bélcsatornát, oldja a nyálkahártyán a gyulladásos váladékot, alkalmazható magas koleszterinszintre és májgyulladásra. Továbbá egy közelmúltban végzett kutatás szerint: segítségével sokkal hatásosabb a fogyókúra!

Prof. Dr. Halmy László és Dr. Kovács Ferenc arról számoltak be, hogy a napi 3 x 2 dl Mira gyógyvízzel kiegészített 1000-1500 kcal energiatartalmú fogyókúrás diéta hatására az erősen elhízott betegeik lényegesen jobban fogytak, mint az a kontrollcsoport, amelyik csak diétázott. Az elhízott betegek testsúlya a négy hét alatt 6 kg-mal csökkent, testtömeg-indexük 2 kg/nm-rel lett kisebb, illetve derék- és csípő-körfogatuk, testzsír tömegük, vér koleszterin- és triglicerid-szintjük is szignifikánsan csökkent.

A szerzők szerint a rohamosan fejlődő gyógyszerkutatás és a gyógyszeripar túlságosan eluralta az orvostársadalom kezelési irányelveit. Elemzésükben így fogalmaznak: „Nagyon gyakran megfeledkezünk a betegségek nem gyógyszeres kezelési lehetőségeiről. Bizony kevés azoknak a betegeknek a száma, akiknek orvosuk - idült betegségük gyógyítására, vagy azt követően a betegség kiújulásának megakadályozására - gyógyvizes ivókúrát írna elő. Holott se szeri, se száma azoknak a gyógyhelyeknek, ahova elődeink elutaztak, hogy gyenge gyomrukat, epebajukat vagy túltápláltságukat környezetváltozással egybekötve kezeltessék."

Vagyis, az ivókúrák népszerűségvesztésében maga az orvostársadalom is ludas. De még nem késő visszatérni a természethez.